Gyulafehérvári katolikus székesegyház

02

Az első keresztény templom keletkezése Gyulafehérváron, István király nagybátyja, Gyula megkereszteléséhez kapcsolódik 953-ban, aki Konstantinápolyban megkeresztelkedett és egy püspököt szentelt fel. Az akkori templom valószínűleg fából épült.

Az első Székesegyház még Szent István király idején épülhetett, amit az ásatások alapján háromhajós ókeresztény bazilikának feltételeznek. Ez részben rombolás áldozata lett, vagy a gyorsan fejlődő egyházmegye tette indokolttá egy nagyobb templom építését.  A második Székesegyház építését a 12. századra teszik, román kori félköríves stílust képvisel, három hajóval, egy kereszthajóval és egy központi toronnyal. Ebből a korból megmaradtak: a diadalív, a kereszthajók homlokívei, a mellékszentélyek félköríves záródásai, a szentélynégyszög. Későbbi, de mindenképpen a tatárjárás előtti a sekrestye, a hosszhajó boltozata és a fejedelmi kapu. A tatárjáráskor a templomot felgyújtották, Rogerius, váradi kanonok romként írta le. A helyreállítás során kora gótikus szentélyt építettek, megmagasították a déli tornyot, de sajnos 1277-ben Vízakna környéki szászok felgyújtották és feldúlták a templomot. 1439-ben törökök pusztítottak Erdély déli részében, és a székesegyház újra szenvedett. Hunyadi János 1440-ben és 1442-ben adományozásával meghagyta, hogy öccsét és majd őt is a székesegyházba temessék, így a szentély hosszabbítása szép gótikus stílusban Hunyadinak köszönhető. 1514- 1524 között Várday Ferenc püspök építteti a róla elnevezett kápolnát, ebből az időből származik az északi mellékhajó falfestménye is, melyen Szent András, Szent Antal és Szent Tádé azonosítható. A templom sajnos később is sok vihart látott, 1601-ben zsoldosok rabolták ki, majd a török szultán katonái rombolták 1658-ban. A székesegyház valóságos panteonja volt az ide temetett jeles történelmi személyiségeknek, az említetteken kívül: Hunyadi László, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, János Zsigmond, Izabella királyné, Bocskai István, Károlyi Zsuzsanna, Bethlen Gábor öccse, István, Báthori Endre és több középkori püspök sírhelye. Az újkori püspökök közül- Márton Áronig- bezárólag- tízen a szentély alatti kriptában vannak eltemetve.

 

 

Panorámakép

© 2012 All Rights Reserved | www.erdelyitemplomok.ro