Nagyenyed

A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.A szász alapítású várost először 1299-ben említi oklevél. Helyén egykor római castrum állott. Vártemplomát 1333 és 1335 között építették polgárai. Az Árpád-kori várat a 14. és 15. században bővítették, nyolc torony őrizte. 1437-ben a parasztsereg elfoglalta, de rövidesen feladta. 1600. szeptember 17-én Mihály vajda, majd Basta is felégette. 1658-ban a tatárok rabolták ki, 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról a leégett főiskolát és kollégiumot.
1704. március 13-án Rabutin gyújtotta fel, a város védelmében 30 diák esett el, emlékművük a Kápolna-dombon áll. Erről az időről szól Jókai Mór "A nagyenyedi két fűzfa" c. beszélye (1853).
A várost 1849. január 8-a és 17-e között az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópák-vezette román felkelők elpusztították. A lakosság nem hitte, hogy az addig békés románok bántanák őket. Az ortodox karácsony másnapján, éjszaka elszabadult a pokol. 800-1000 védtelen embert mészároltak le helyben, nem kímélve csecsemőt, nőt, aggastyánt sem. Közel ugyanennyien, akik mezítláb a környező hegyekbe menekültek, megfagytak a huszonnégy fokos, dermesztő hidegben. A vártemplomban talán, kitarthattak volna, de nem számítottak a veszélyre. A férfiak a magyar szabadságharc seregében szolgáltak, így nem harc volt ez, hanem közönséges, aljas mészárlás-rablás. A Kollégium évszázados szellemi értékei a sárban végezték, a haramiák által többre becsült holmik kocsiszámra a támadókat gazdagították, jóllehet a kamarilla később parancsot adott visszaszolgáltatásukra. A halottak egy részét a vársáncba (a mai óvoda udvara), másik felét az addig mészoltónak használt, a vár sáncai melletti gödörbe temették, ahol az emléktábla áll. Római számok jelzik a pogrom puszta dátumát. A borzalmas halálnemek kiagyalóinak nem büntetés járt, hanem ma is álló szobrok, és szülőhelyük nevébe illesztett, felvett nevük hirdetik "dicső tetteiket".
1910-ben 8663 lakosából 6497 magyar, 1940 román és 163 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásának székhelye volt. 2002-ben társközségeivel együtt 28 934 lakosából 22 596 román, 4787 magyar, 1464 cigány és 44 német volt. 2011-ben 22 876 lakosából 16955 román, 3364 magyar, 930 cigány és 15 német volt. 1598 fő nem nyilatkozott etnikai hovatartozásáról.

02

A szász telepítés után a tatárjárás elötti kis templom kicsinynek bizonyult, s ezért hozzáfogtak egy nagyobb templom építéséhez. A tatárjárás miatt leállt az építése, majd a következő században folytatták és 1480-ban fejezték be. A kis templomban egy olyan kőtáblát őriznek, amelynek felirata az építkezés egyik szakaszára utal(MCCCXXXIII), de ez vonatkozhat a várban álló kistemplomra, vagy a nagytemplomra is.

© 2012 All Rights Reserved | www.erdelyitemplomok.ro