Nagyvárad

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. Az 1095-ben meghalt királyt Somogyvárott temették el, mert még nem épült meg a váradi székesegyház, 1106-ban (vagy 1113 után) helyezték itteni, végső nyughelyére, sírja 1192-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett.Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. Az 1095-ben meghalt királyt Somogyvárott temették el, mert még nem épült meg a váradi székesegyház, 1106-ban (vagy 1113 után) helyezték itteni, végső nyughelyére, sírja 1192-től, szentté avatásától kezdve zarándokhely lett.
1241-ben a mongolok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói (Split) püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.) A várban 2014-ben feltárták egy feltehetően a tatárjárás után, Báthori András püspöksége előtt vagy alatt épült templom maradványait. A Kisboldogasszony-templom fölé építették később a püspöki palotát.

01

A kapucinus rend 1727-ban érkezik Nagyvárad környékére. A rendházat és a templomot 1734-1742 között építették.Az 1836-os tűzvészben porrá égett úgy a kolostor, mint a templom. Jelenlegi formáját a tűzvész után kapta, amikor Lajcsák Ferenc római katólikus püspök egész vagyonát a rendház és a templom felújítására fordította. 

01

Az 1780-ban, a mai formájában elkészült római katolikus Püspöki Székesegyház a legnagyobb és sokak szerint a legszebb barokk stílusban épült templom Romániában. A templomot még Szent László király alapította, és valószínűleg 1116-ban temették ide, a Nagyboldogasszonynak szentelt templomba. A tatár, a  török pusztítás után földrengés is érte, akkor dőlt le két tornya.

05

Nagyvárad 1692-es visszafoglalása utáni első római katolikus temploma Olasziban, a Körös jobb partján emelt, Szent Brigittának szentelt szerény kisméretű épület volt. A római katolikus püspökség, helyreállítása után elsődleges céljának tekintette egy rangjához méltő imahely felállítását, azonban az 1751-1780 között felépült barokk székesegyház elkészültéig az újvárosi Szent László plébániatemplom szolgált püspöki székesegyházként is.

© 2012 All Rights Reserved | www.erdelyitemplomok.ro