Csíkszék egyik legrégibb, Árpád- kori eredetű műemléke, a Kőd-hegy déli lábánál látható. Stílusa késő gótikus, védművekkel- lőréses, bástyás falak- ellátott banderiális templom. 1564-ben kibővítették, 1758-tól mai alakjában áll.
A székelyek ősi gyülekezőhelye, itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében. Határában volt Abránfalva, mely a tatárjárásban pusztult el. A Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti kiszögellő hegyfokon feltehetően bronzkori eredetű vár maradványai láthatók. A vár valószínűleg egykor a magyar határvédelmi rendszer része volt. A falut 1334-ben Rakus néven említik először. 1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. 1910-ben 1604 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 1164 lakosából 1158 magyar és 6 román volt.
Csíkszék egyik legrégibb, Árpád- kori eredetű műemléke, a Kőd-hegy déli lábánál látható. Stílusa késő gótikus, védművekkel- lőréses, bástyás falak- ellátott banderiális templom. 1564-ben kibővítették, 1758-tól mai alakjában áll.