Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Szomszédos megyéi: Maros megye nyugaton, Brassó megye és Kovászna megye délen, Bákó megye (Bacău) és Neamț megye keleten, Suceava megye északon. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Csík vármegye és Udvarhely vármegye területéből.

Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok (Ciuc), a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita (Harghita). Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.

A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. Amennyiben elég eső esik, a megye klímája tökéletes az erdei gombák számára.

A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. (Ezt örökíti meg A Maros és az Olt legendája.) Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki.